A június 4-i Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából meghirdetett Diákutaztatási Programra benyújtott pályázatukat a Rákóczi Szövetség támogatásban részesítette. Így a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából a Rákóczi Szövetség június 4-i Diákutaztatási Programjában részt vett iskolánk is. A fogadó iskolánk immár sokadik alkalommal a Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola, és Kollégium tagintézménye a Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola volt.

Kirándulásunk két fontos állomása Zsámbék és Esztergom volt. Dunaszerdahelyről kora reggel 6 órakor indultunk el Komárom felé, hogy felvegyük a tatabányai testvériskolánk, a Mikes Kelemen suli néhány diákját és tanárát. Az indulás korai időpontját azért választottuk, mert ezen a napon kánikulát jósoltak. Már reggel az iskola előtt éreztük, hogy verőfényes és tartalmas nap áll előttünk. Tatabányán nagy szeretettel üdvözölt bennünket az igazgatónő, a kísérő tanár és a diákok is. A tatabányai diákokkal és tanárokkal karöltve elindultunk Zsámbék felé. Az úton sem unatkoztunk, még egyszer átbeszéltük június 4-e jelentőségét, és utána filmet néztünk.

Zsámbékra megérkezve már messziről láttuk a premonterei romtemplomot. A település nevét a „zsombék” szóból származtatják. Más adatok szerint III. Béla király idején egy Zsámbéki nevezetű családot telepítettek le ide. Az 1050-es években kőtemplom állt itt. III. Béla király feleségének, a francia király húgának, Capet Margitnak a kíséretében 1186-ban az országba érkező Aynard lovagnak adományozta Zsámbékot és környékét. E család építtette 1220 körül a korábbi templom helyén a késő román kori gótikus háromhajós bazilikát, amely rom mivoltában is a magyar építészettörténet egyik kiemelkedő emléke. Mellette található – szintén romos állapotban – a premontrei rend monostora. A lovag először udvarházat építtetett, majd a tatárjárás után engedélyt kapott vár építésére. Ekkor épült fel a mai kastély helyén a kővár. A templomhoz felérve gyönyörű kilátás tárult elénk, láttuk a falu apró házait. A kőtárban kellemes időjárás fogadott bennünket. Már a délelőtt folyamán meleg volt, mely a nap többi részében szinte elviselhetetlenné vált. Ezért a hűsítő szellő és az árnyékos helyek nagy örömet okoztak nekünk.

Ezzel a kirándulásunk végéhez érkeztünk, így visszamentünk Tatabányára. Tatabányán könnyes búcsút vettünk testvériskolánk diákjaitól. Elbúcsúztunk és hazaindultunk. A közös nap végén elfáradtan, de boldogan tértünk haza. Barátságainkat tovább mélyítve tértünk vissza Dunaszerdahelyre a mielőbbi viszontlátás reményében.