A Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából  a Rákóczi Szövetség június 4-i Diákutaztatási Programjában részt vett iskolánk is. A fogadó iskolánk a Tatabányai Integrált Szakiskola, Középiskola és Kollégium tagintézménye a Mikes Kelemen Felnőtt és Ifjúsági Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola volt. A fogadó iskola diákjaival és tanáraival való együtt ünneplés felejthetetlen élményt nyújtott. Az utazás során egyben lehetőség nyílt a régió magyar történelmi nevezetességeinek megismerésére is.

A nemzeti összetartozás napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon. Ez alkalomból első ízben mi is emlékeztünk a trianoni békeszerződés megkötésének napjára. Iskolánk helyi szervezetének tagjai közül egy buszra való diáksereg látogathatott el a Rákóczi Szövetség által a tatabányai baráti iskolánkba, a Mikes Kelemen iskolába.

A látogatás során Szalai Péter és László Andor tanár urak segítségével megtekintettük az iskolát. A nap második felében útnak indultunk: Csókakő várát, Csákvárat és a környék látnivalóit csodáltuk meg.

A közös emlékezés felejtetetlen volt mindkét iskola számára. Sok új ismerős diákkal és tanárral újból találkozhattunk és új diákbarátságok is születtek.A Nemzeti Összetartozás Napja – az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon. E emléknap fontosságát a hosszú út során megvitattuk a diákokkal egy rövid történelemóra keretén belül.

Kirándulásunk két fontos állomása Zirc és Pannonhalma volt. Dunaszerdahelyről reggel 7:30-kor indultunk el Komárom felé, hogy felvegyük a tatabányai testvériskolánk, a Mikes Kelemen suli néhány diákját és tanárát. Az idő Dunaszerdahelyen még tökéletes volt. Sütött a nap, az égen egy felhő sem volt, viszont ahogy közeledtünk Tatabánya felé, egyre nagyobb, sötétebb felhők jelentek meg az égen. Tatabányán nagy szeretettel üdvözöltek bennünket, annak ellenére, hogy a szerdai napon országos kompetenciatesztet írtak, ami miatt nagy volt a nyüzsgés az iskolában. A tatabányai diákokkal és tanárokkal karöltve elindultunk Zirc felé. Az úton sem unatkoztunk, még egyszer átbeszéltük június 4-e jelentőségét, és utána filmet néztünk. Az út sokáig tartott, sajnos az eső is zuhogott, de ez nem szegte kedvünket.

Megérkeztünk Zircre.  Zircen az apátságot néztük meg. Sajnos az időjárás nem kegyelmezett nekünk. Zircen is szakadt az eső, ezért a kinti programjaink sajnos nem valósultak meg. De az apátságot megtekintettük. A Zirci Ciszterci Apátság bejáratánál az ajándékboltban vásároltunk pár szuvenírt a családtagoknak, majd megvettük a jegyeket. Az apátság bejáratánál várt minket az idegenvezetőnk, aki először bemutatta az apátságot. A gyerekek leültek a padba, és csendben végighallgatták az idegenvezetést. Az 1182-ben alapított Zirci Apátság mai épületegyüttese több fázisban épült ki a XVIII. századtól a XX. század első feléig.

Az épület, az oltárok, a falfestmények gyönyörűek voltak. Meghitt hangulat árasztott el mindenkit, az arcokon nyugalom és öröm ült. E felemelő hangulatban elhagytuk az apátságot. Sajnos kint még mindig szakadta az eső. Egy darabig az ajándékboltban meghúztuk magunkat, majd bátran kimenve az esőbe elfutottunk a közeli cukrászdába, hogy megédesítsük ezt az esős napot. Bőrig ázva sütiztünk. Jóllakva még az eső is elállt, ezért Zirc főterére mentünk, hogy megnézzük a trianoni emlékművet.

Időre Pannonhalmán kellett lennünk, ezért sietve továbbálltunk. Pannonhalmára magunkkal vittük az esőfelhőket, így sajnos ott is esett. Bár kevésbé, mint Zircen. Pannonhalmán bejelentkeztünk, megvásároltuk a jegyeket, és megtekintettük a főapátságról szóló 15 perces kisfilmet. A Pannonhalmi Főapátság, az ezeréves bencés monostor 1996 óta a világörökség része. Az itt élő szerzetesek Szent Benedek Reguláját követve Istent keresik az imádságban és az egymással megosztott életben. Jelmondatuk szellemében – Imádkozzál és dolgozzál! – a XIX. század óta egyik fő munkaterületük a közoktatás.

Az apátság levéltárában őrzik Szent István 1001-es keltezésű kiváltságlevelét, valamint a tihanyi apátság alapítólevelét, amely a latin szövegbe illesztett magyar szavak révén a legrégebbi magyar nyelvű írásos emlékünk.

Az apátság megtekintése után visszamentünk Tatabányára, mert a nap végéhez érkeztünk. Tatabányán még egy utolsó vacsorára megálltunk, majd könnyes búcsút vettünk testvériskolánk diákjaitól. Elbúcsúztunk és hazaindultunk. A közös nap végén elfáradtan, de boldogan tértünk haza. Barátságainkat tovább mélyítve tértünk vissza Dunaszerdahelyre.