2013. február 5-én Veszprém városában jártunk. Kirándulásunk fő célja a vár és környékének megtekintése volt. Az Óváros tér kisebb utcáiból a vár alatti városrészhez jutottunk el. A vár kapujában áll a Tűztorony, mely a veszprémiek szimbóluma. A torony túlélte a török háborúkat, Heister osztrák generális 1704-es veszprémi dúlását, és elkerülte Lipót császár várlerombolási rendeletét is. Az 1810-es földrengés folyamán azonban annyira megsérült, hogy a nemességnek kellett megmenteni. A rekonstrukció során új Fecskendőházat is építettek hozzá, így a vigyázótorony tűztorony lett.
A tűztorony ma a város legszebb kilátóhelye, s egyben óratornya, mely óránként Csermák Antal verbunkos zenéjét játssza.
Ahogyan az Óváros térről a várba sétáltunk megálltunk a Hősök Kapujánál, mely az első világháború áldozatainak állít emléket. A kapun belépve már a várban találtuk magunkat. A látvány azonban utca jelleget tükröz. A nagyrészt XVIII. században épült hatalmas házak elnyelik a Vár belső terét.
A vár belső részében található a Szent Mihály Székesegyház, Gizella-kápolna, Várkút. Veszprémet a királynék városának nevezhetük, mert Gizella, első magyar királyné alapította a templomot, s ezáltal ő volt a kegyúrnője. Ennek köszönhető, hogy a magyar királynék koronázási joga a veszprémi püspökre szállt.
A székesegyház mellett található Szent Imre, első királyunk fiának szobra, amint a legyőzött tisztátalanságot jelképező sárkányon állva egyik kezében kardot, másikban liliomot tart.
Sétánk végén elérkeztünk a város egyik legszebb pontjához, a Szent Benedek-hegyre, mely honfoglaló őseink temetkezési helye volt. Fehér sziklatömbjén megnéztük az 1904-ben felállított keresztet. Innen látthattuk a Viadukt kettős ívét, vagyis a Szent István völgyhidat, mely alatt a Séd folyó folyik, a távolban pedig Bakony vonulataiban gyönyörködhettünk.
Kirándulásunk utolsó pontja a Veszprém Aréna megnézése volt, mely Magyarország második vidéki sport- és rendezvénycsarnoka. A csarnok mellett Marian Cozmát ábrázoló szobor előtt is tiszteletünket tettük.