Az I.K, a II.C és a III.K osztályok osztálykiránduláson vettek részt 2013. június 13-án és 14-én. Fő úti céljuk Veszprém volt, mely a szelek és a harangok városa, a hagyomány szerint ha nem fúj a szél, akkor épp harangoznak. A két napos kirándulás során meglátogatták a Veszprémi Állatkertet, mely Kittenberger Kálmán, a híres magyar Afrika-kutató, zoológus, vadász és író nevét viseli. Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark a Fejes-völgyben és a Gulya-dombon terül el. A következő veszélyeztetett fajokkal találkoztak: bolíviai mókusmajom, dzselada pávián, ecsetfülű disznó, hópárduc, kis panda, közönséges tapír, nyugat-afrikai csimpánz, szélesszájú orrszarvú, szibériai tigris, vörös vari és zsiráf.

A Séd-völgyön keresztül eljutottak Veszprém várához. A vár belső részében találhatjuk Veszprém néhány Árpád-kori emlékét. A barokk Nagypréposti Ház és az Érseki Palota között bújik meg a XIII. században épült a Gizella-kápolna. A veszprémi székesegyházat Gizella, első magyar királyné alapította, s mivel ezáltal ő volt a kegyúrnője, később fenntartását is segítette adományaival. Ezek után a mindenkori magyar királyné lett a veszprémi Szent Mihály Székesegyház kegyúrnője, s ennek köszönhető, hogy a magyar királynék koronázási joga a veszprémi püspökre szállt. Ezért is nevezhetjük Veszprémet a királynék városának.

A székesegyház északi oldala mellett találjuk Veszprém talán legrégibb középkori épületét, a Szent György-kápolnát. Szent Imre legendája szerint első királyunk fia ebben, az akkor még körkápolnában tette szüzességi fogadalmát. A kápolna előtt álló szobor Szent Imre herceget ábrázolja, amint a legyőzött tisztátalanságot jelképező sárkányon állva egyik kezében kardot, a másikban liliomot tart.

A második nap felfedezték Balatonfüredet és Tihanyt. Füreden elsőként a Lóczy-barlangot fedezték fel, mely a Tamás-hegy nyugati oldalában 1894-ben feltárt és 1934-ben megnyitott barlang. A barlang az évmilliókkal ezelőtt leülepedett mészkő rétegződéséből jött létre. A Lóczy barlangtól jelzett turistaúton eljutottak a Tamás hegyen álló kilátóhoz, ahonnan csodálatos kilátás nyílt Balatonfüredre és a Balatonra. Jókai hőséről elnevezett Aranyember útján ülőpadok tették még kellemesebbé és kényelmesebbé a sétát.

Balatonfüreden a diákok egy része hajókázott, a másik pedig a partról nézhette a csodálatos panorámát. Majd Tihanyban megtekintették a Levendulaházat, mely bemutatja a Tihanyi-félsziget múltját és jelenét: a vulkánokat és a levendulatermesztést. A kirándulás utolsó úti célja a tihanyi Bencés apátság volt. A tihanyi apátság egy bencés apátság, amelyet a Tihanyi-félsziget hegyláncának kelet felé meredeken leszakadó szélén alapított I.András király 1055-ben Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére.

A monostor alapító oklevele a legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt magyar szórványemlék, 1055-ből. Latin nyelvű szövegében magyar szavakat, kifejezéseket is találunk: "feheruurau rea meneh hadou utu rea" (fehérvárra menő hadi útra). Az oklevelet a Pannonhalmi Főapátság levéltárában őrzik. A diákok és tanáraik élményekben gazdag kiránduláson vettek rész, melyhez hasonlót jövőre is szeretnének szervezni.